A fájdalom

A fájdalom feléleszti a szívet.

Körülfonja és belémarkol.

És ez a gyönyörű gyötrő szorítás

sosem halálos.

Éppen ez benne a legkínzóbb.

A maga módján így tökéletes.

Altató

Lehalkul a táj.

Előttem az út szenderül.

És a csendje úgy rám terül

mint szenderedő  gyermekre

a zsongó esti mese.

Alig pár csillag.

Némán fahéj, ánizs leng.

És gömbölyödő tested

kicsiny kis kupaca

bennem  haza-hazajár.

Hát csak aludj!

Szendergő Kis Bogár!

Kisimult békék

belső csöndje vár.

Apró Jézus

Tán éppen ott kering

benned is a hangulat.

S a harangokon át

megtalálod önmagad.

Belső imák, Illatok, 

oly szelíd, ismerős mind.

Az is annyira kell,

mikor mindez bennünk ring.

Hiába áltatnád

újra-s újra önmagad.

Indok nincs. Nem lehet,

ha vétkeidhez ragadsz.

De a legszebb fából

már ring a messzi bölcső.

Apró Jézust adott

ajándékul  a teremtő.