2013. szeptember 6., péntek

kiskifli-nagykifli

az egyik legtöltőbb pillanat -nekem-  aludni odabújva valaki mellett, érzeni a jelenlétét  a tudat legmélyén....szavak és tettek helyett.



(V)Á/Agyunk

Hanyatló homályban
duplamatracos ágy.
Téged is szólít
 a kiskiflis vágy?

                     Árny, mely
                     lágy  szárnyként
                     betakar,
                     s oly
     hirtelen
                     érkezve
     mindenen
                     átkavar.

                     De tudom,
                     hogy nem zavar,
                     ha csak 20 centi marad.
                     Lelóg a kéz, a haj, a láb
                     inkább behajlok alád.

De ne légy lepedő, gumis,
mely egy sarkon majd
leugrik úgyis.
Áttetsző vászon, selyem,
kevert, viszkóz vagy len.
Rámhullva  keresem
magamat tebenned.

Gyűrődésben reked
így  minden  magány.
 S tovaszáll belőlem
a csupa talány.

Kérdés csak egy:
mégis mire megy,
ha lepedő simított,
újra makulátlan.
Kispárnát, nagyot
gyűrhetem bátran
letúrom úgyis.

  S hagyom,
  te légy a paplan,
                                  s a vágyam
  mert „ahol én fekszem
  az az ágyad.”





Nincsenek megjegyzések: