2014. május 8., csütörtök

Áradás

Nem tudod, hogy mi történik.
Benned az idő elmerült,
s mint perdült kő  a tó vízébe,
mi hínárok közé szenderült.

Ki mondja meg, hogy mivel tartozol
magadnak, a múltnak, s mának?
Átadhatod e magadat
a felhasított zengő világnak?

Ugye tudod, hogy nincs menekvés,
ha szomjas szúnyog lelked kóstol.
Míg hidegülsz és elgémberedsz,
kesztyűtlen ujjaidtól fázol.

Nem tehetsz már többé semmit,
mert percről- percre nősz és lázadsz.
S mint a  hegyről leömlő víz
váratlanul végre áradsz.



Nincsenek megjegyzések: