Légüres tér

A közös időnk úgy szállt ki az ablakon

mint valami felesleges illat.

Azóta fullasztó a levegő a szobában.

S a szavak, amiket csak úgy magukra hagytál,

most itt kóborolnak céltalanul közted és köztem.

Sehogy sem találják a helyüket.