2013. december 12., csütörtök

Egy igazi punk


Egy igazi punk
 mindenkit átenged a zebrán.
Csak azért is nevet mosolyog.
S integet sok dühös sofőrnek
át a  morcos kocsiablakon.

Egy igazi punk
sosem fésülködik,  s nem vasal.
Magába szív minden illatot,
mert minden réten rögtön lehasal
és időnként sikít egy nagyot.

Egy igazi punk
beszél avval, kivel senki sem.
Mindig a vesztes félnek drukkol.
Az  asztalnál  a lába mindig fent,
s minden harcot folyton megharcol.

Egy igazi punk
egyre  csak szeret, szeret, szeret …..
S haragját nyomban elfújja a szél.
Ölel , majd’ elakad  lélegzeted,
s ha bántják is, ő  csak hisz, remél. 

Egy igazi punk
ásít, sír , énekel és csókol.
Kéretlenül bárhol megölel.
S a haja hiába csupa kóc,
megolvaszt a  tekintetével.




Nincsenek megjegyzések: