Hófehér

Figyellek és nézlek,

óvom  e   pillanatot.

S memóriám  rejtett

menedékébe rakom.

Gyűrődik a párnánk,

beszippantja arcunk.

A kezem lágyan simít.

Elült belső harcunk.

Bezár  a mozdulat,

majd száll tova tova…

s visszatér majd megint
a képzeletem oda.

Lepedő négy sarka

gúzsba kötve vár már.

Patyolat fehér csomag.

Benne elszunnyadnánk.

Cipelem is bátran

testetlen lelkem.

Kívül  és legbelül

benned felejtődtem.

Lebilincselt szárnyú

angyalod hadd legyek.

 S beléd fúrom végleg

sűrű tekintetem.