2014. március 25., kedd

Homályban

Elfed és megtalál
minden ártatlan pillanat.
Na az is még én vagyok!
Ott magamtól távolabb.

Azt várom, hogy letisztuljon
bennem is végre a kép.
Élesen  és szabadon
egyszerűn csak te legyél.

Minden apró homályos pont
kifárad majd hirtelen.
Benned magam, s magad bennem
kristálytisztán meglelem.

Vakító hófehérségbe
oda vágyom szüntelen.
Színes , tarka álmaimból
takarót sző  a szerelem.

Avval védlek, melegítlek
jeges fagyos tavaszon.
Egy fojtott, foszlott elvágyódó
kusza szívű hajnalon.




Nincsenek megjegyzések: