Feledhetném magam,
de a fáról már
pattannak a rügyek.
Ez is megérik a nap alatt.
Fák , virágok, füvek
nyújtózkodnak elő.
Március ez is.
A sejtekben most is gyúl a láng.
Éleszt a szellő
Borzolja szívünk s a ruhánk.
Nem vagyok több se kevesebb.
Bennem is a múlt fénye ragyog.
De én már a jövőbe hajtom
minden újjászült napom.
Így leszek azonos
egy elrejtett világgal.
Tavaszi rüggyel bomló
tündöklő illatárral.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése