2014. február 14., péntek

Ritmus

Értsd meg, hogy talán
nincs is meg a halál.
Útközben valahol elakadt,
mert mikor ránk nézett,
elcsodálkozta magát.

Értsd meg, hogy talán,
ha bőröd a bőrömön talál,
akkor csomagolsz be
magadba úgy igazán.
Így leszek az ajándék
a napok karácsonyán.

Értsd meg, hogy talán,
nem  is ott a varázs,
ahol  először gondoltuk.
Mikor az  ég felöltözik,
s  az utca elsírja magát,
engem akkor is ott találsz.

Értsd meg, hogy talán
az a néma nyiszogás,
azok vagyunk igazán.
Dolgozik a gyomor,
nyekken a szív,
s minden ízület.

Kontroll és lendület
végre ritmusra talál.
Befelé izzad a vér,
s minden cseppem
benned hazajár.

Érts meg hogy talán
reménytől reszketve vár
millió lelketlen anyag.
Víz, hamu, kő és  faág…
Ez a végső összefonódás.





Nincsenek megjegyzések: