Tisztán és ártatlanul
lépnek majd rajtam át.
S a szememben is kifakul
az a ragyogó fénysugár.
De addig,
addig míg én vagyok,
őrizzen millió titok!
Kívül ragyog a nap,
s bennem araszol a
fény.
S átfúródnak az álmok
a félelmek üregén.
S vonzza belső fényemet
pókhálón egy vízcsepp.
Ennyi vagyok hirtelen.
Ez lesz törékeny kincsed.
Mindegy, hogy kicsiny
és apró vagyok talán,
de legyek a megváltó,
enyhet adó varázs.
Vonzás és taszítás
Leszek a tengered én.
Azért vagyok –tudom-
belőlem több legyél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése