2013. november 27., szerda

Szelíden

Ez is leülepedik bennem,
mint kávéban a zacc.
Kérlelned sem kell
 ha csak  engem akarsz.

Ábrándozva érzem
itt a rét közepén.
A  tarkóm felöl jöttél,
mint az északi szél.

Körbefonnak álmok,
s a madarak ott fenn
V  alakban úszva
repítenek veled.

Apróbb lett a léptem,
s csendesebb is talán.
Szelíden bújok be
az árnyékod alá.

Ölelek és nézek
a szemedben valakit.
Titkok pattannak fel
bennem újra s megint.

Nem is akarsz semmit.
Nincsen dörgedelem.
Csak simulok hozzád
lágyan,  szerelmesen.










Nincsenek megjegyzések: